Szép jövő: „új” Klik és szolidaritás, lehúzás és elvonás

Átszervezett buszjáratok: társadalmi egyeztetés – egyeztetés nélkül
június 5, 2016
Viszontagságos tábori viszonyok – egy újabb polgármesteri “sikertörténet”
július 19, 2016

Toldozzák-foltozzák az ezer sebből vérző oktatási rendszert, most a Klebelsberg központ legújabb átalakításával, amely után kétségessé válhat bármilyen normális működés minden jövőbeli iskolai fejlesztés..

A kormány június 10-i döntése értelmében 2017. január 1-től létre jönnek a tankerületi központok, összevonják a fenntartói és működtetői feladatokat az állami iskolafenntartónál.
Az állami intézményfenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. Országosan 59 tankerület lesz, Budapesten 9 működik majd – a XV. és XVI. kerület az észak-pesti tankerületi központhoz tartozik majd. Ezek szervezeti egységeiként működnek tovább OM-azonosítóval és keretgazdálkodással rendelkező jogi személyekként az egyes állami fenntartású köznevelési intézmények. A vagyonkezelői jog az illetékes tankerületi központhoz kerül az érintett épületeknél.
A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási, továbbá – a kinevezés és felmentés kivételével – munkáltatói jogokkal rendelkezik. A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter, mint irányító közé belép egy „középirányító” szervezet, az oktatási központ. Ez lesz a Klebelsberg Központ. Feladata lesz érvényesíttetni a tankerületi központok tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, továbbá számon kéri az erőforrásokkal, a tankerületi központ költségvetésével, létszámával, a kezelésében, vagy használatában lévő vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodást.

Vagyis négyszintű rendszer jön létre: legalul lesznek az iskolák, felette tankerületi központ, ez felett a Klebelsberg Központ /a régi-új Klik/, legfelül pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők, a gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakörben foglalkoztatottak, illetve a fenntartással és működtetésével összefüggő feladatokat ellátó személyek átkerülnek az illetékes tankerületi központ állományába szintén 2017. január 1-jével.
Az önkormányzatok a tervek szerint majd egy tankerületi központi tanácson keresztül szólhatnak bele az iskolák életébe. A tankerületi tanácsban olyan emberek fognak ülni, akik a helyi közösség érdekeit próbálják leképezni, például polgármesterek, az ott lévő egyetemek rektorai, vállalatvezetők, intézményi vezetők, társadalmi szervezetek vezetői, szülők és diákok. Az egyelőre nem világos, a gyakorlatban miként valósulhat meg a beleszólás.

A rendszerváltoztatás kulcseleme a vagyonkezelői jog elhappolása: ez ugyanis azt jelenti, hogy az ingatlanok változatlanul az önkormányzatok tulajdonában maradnak, viszont az ingatlanokkal való gazdálkodás már az államé lesz.

Így iskolai helyiségek, az iskolai műfüves focipályák bérbe adásával a tankerületi központ rendelkezik majd. Továbbá így minden olyan intézmény-fejlesztés, amit az önkormányzat tervezett, kétségessé válhat. Ugyanis mivel az épületek vagyonkezelésével nem a helyhatóság rendelkezik, nem lesz érdeke semmilyen korszerűsítés, felújítás – így komoly beruházások maradhatnak el egyes rosszabb állapotú iskoláknál. A korszerűtlen maradó iskolák pedig nem túl vonzóak sem a gyerekeknek, sem szüleiknek.
Bár Rétvári Bence EMMI-államtitkár az MTI-nek igyekezett cáfolni, hogy problémák lesznek a fejlesztésekkel. Mint mondta, a kormányzat célja, hogy az iskolák biztonságos működtetése mellett biztosítsa azok folyamatos korszerűsítését is. Az államtitkár szerint a jövő évben 105,5 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak az állami fenntartású iskolák, mint az idén, ebből az összegből fedezik majd a többi között a fenntartást és a fejlesztést. Hozzáfűzte: évente háromszor hárommilliárd forint szerepel a költségvetésben tornaterem, tanterem és tanuszoda építésére.
Érdemes az államtitkár szavait a számokkal is összevetni. A KSH elérhető statisztikája szerint a köznevelési feladatellátási helyek száma Magyarországon a 2014/2015-ös tanévben 10829 volt. Így egy matematikai művelettel az jön ki, hogy ennyi intézményre jövőre „fejenként” plusz kb. 9,8 millió forintot fordítanak, amiben a fenntartás és a korszerűsítés is benne van. Erősen kétséges, hogy ez a majd’ 10 millió elég mindenre, hiszen például egy másik budapesti kerületben egy komplex iskolai energetikai felújítás 200-300 millió forintba került.

Sőt, a Fidesz-kormány az államosítást még az önkormányzatokkal is megfizetteti, mivel úgynevezett szolidaritási hozzájárulást (adót) vet ki rájuk.

Az önkormányzatoknak az adóerő-képességük szerint kell fizetni a hozzájárulást, sávos rendszerben: fejenként 32 ezer forint adóerő-képesség alatt nincs elvonás, felette viszont fokozatosan emelkedik a terhelés a szerint, mennyi adót képes beszedni a település egy lakosára vetítve. A pénzt az önkormányzatnak egyébként járó normatív finanszírozásból vonják le, a kormány ebből a forrásból összesen közel 50 milliárd forintra számít – bár egyes, meg nem erősített hírek szerint inkább 100 milliárd lesz ez az összeg.

A XV. kerületi képviselő-testület júniusi tanácskozásán Móricz Eszter képviselő megkérdezte Hajdu László polgármestertől, hogy Rákospalotától mennyit vonnak el, de a városvezető nem tudta megmondani.

Ez azért érdekes, mert más kerültekben ki tudták már számolni ezt az összeget a kormányrendelet megjelenése óta…
Ugyanakkor Móricz Eszter szerint ennek az elvonásnak más következménye is lehet: több tízmilliós hiány miatt elképzelhető, hogy több önként vállalt feladatot le kell majd mondania az önkormányzatnak, mert nem lesz rá elég fedezete. Ezt pedig – mint mondta – a palotai lakosok szenvedik majd meg.